Főmenü:
A falak ősidők óta részei a kerteknek. Falakkal kerítették körbe a kerteket, azok védtek a külvilággal szemben, és biztonságot adtak az ott lakóknak. A falak elsődleges jelentősége védő funkciójuk volt, külső megjelenésük kevésbé számított. Manapság viszont ez utóbbi is egyre inkább előtérbe kerül, és gyakran formaalakító elemként vagy akár díszítésként alkalmazzák őket. Megjelenésük viszont csak akkor jut megfelelően érvényre, ha hozzáértő kezek építik őket. Ma már igen kevesen vannak azok a mesterek, akik szakszerűen tudnak természetes építőanyagokból mutatós falakat építeni. Ennek többek között az lehet az oka, hogy a korszerű, könnyen felhasználható beton kiszorította a mutatósabb, de nehezebben megmunkálható termésköveket. Szabadon álló falakat általában elhatárolás, ill. a kert tagolásának céljából építenek. Ezeknek nem kell különösen nagy erőhatásokat elbírniuk, viszont mindenképpen olyan stabilra kell építenünk őket, hogy az erősebb viharokat is kibírják. Ezért minden esetben stabil alapra van szükség.
A támfalak a terep megtámasztására szolgálnak. Teraszos területen a magasabban fekvő talajréteget tartják, lehetővé téve ezzel a terep jobb kihasználását, ami a meredek rézsűkön falak nélkül szinte lehetetlen. Az ilyen falak építése előtt pontos statikai számításokat kell végeznünk, mert a feltöltések esetén a föld -
Ha a terület meredeken lejt, mi mégis sima felületeket szeretnénk, akkor a falak építésének megkezdése előtt jól gondoljuk végig, hogyan tagoljuk a kertet. A nagyobb sík teraszok létrehozásához és a talaj megtámasztásához ilyen esetben magas falakra van szükség. Több kisebb fallal kisméretű sík területeket hozhatunk létre, amelyek aztán megfelelő helyet kínálnak ágyások vagy éppen pihenőhely kialakítására. A falaknak nem is kell mindig tökéletesen egyenesnek lenniük. Igyekezzünk a terület természetes formáit követni, ill. alakítsunk ki töréseket, fülkéket. Így elkerüljük, hogy egy nagyméretű, egyhangú falfelület nyomasztóan hasson. Ahogy már említettük, falak építésekor olyan kérdéseket is számba kell vennünk, amelyeket csak szakember segítségével oldhatunk meg. Néhány gyakorlati tanáccsal azonban mi is szolgálhatunk: El kell kerülnünk, hogy a fal alatt felgyűljön a víz, mivel ez télen megfagy és szétvetheti a falat. Ezért szigeteljük a fal föld felőli oldalát kátránypapírral, a mögötte lévő részt pedig töltsük fel kaviccsal. Az összegyűlt vizet vagy a falon keresztül vagy alagcsővel a fal mellett kell elvezetnünk. Ha a vizet a falon keresztül vezetjük el, akkor ügyelnünk kell arra, hogy vagy el tudjon szivárogni (pl. a fal alatti kavicsrétegbe), vagy felszíni csatornán kell elvezetnünk. Meredek lejtőkön, az eróziót megakadályozandó, a fal fölé is helyezzünk elvezető csatornát, hogy a talajt egy erős esőzés se tudja lemosni. A talajtakaró növényzet is védi a talajt az erózió ellen. Talajtakarónak erős gyökérzetű növényeket válasszunk, amelyek gyorsan beborítják a talajt, viszont nem nőnek túlságosan magasra. Ne halogassuk a növénytelepítést, minél előbb átszövik a talajt a gyökerek, annál hamarabb szilárdul meg a talaj, és ez a támfalak terhelését is csökkenti.